2012. július 13., péntek

Túl a harmadán

Megint itthon vagyunk, hazajöttünk hétvégére, majd vasárnap este megyünk csak vissza. Bori végigcsinálta az egész hetet altatás nélkül, moccanás nélkül. Pedig nem könnyű, mert nagyon beizzad, rásimul a kis testére a műanyag ágy, ami felveszi a testének a formáját. Meg aztán elég kemény is és nyomja a kis fejecskéjét. De ő okos, tudja akkor lesz minden rendben ha nem mozog és ki is tart hősiesen 20 percig. Ez a kezelés kicsit hosszabban tart, mert egy új technikát használnak, több pontból váltva sugaraznak, hogy minél jobban kíméljék a veséket és a gerincvelőt, de ez kicsit hosszabb. Aztán büszkén kivonul, közli, hogy ügyes voltam, nem mozogtam, és felmarkolja a megérdemelt puszikat és ajándékokat.
Szerencsére eddig minden jól ment, a vérkép már ugyan romlik, de még így is a normális alsó határán van, semmi tünet, csak a hasmenés rosszabbodott.
A délután már a miénk, fel a biciklire, indulás felfedezni Bécs minél több szuper játszóterét, parkját, múzeumát. Majd jövő héten lesz állatkert, meg pancsizás, ha nem esik, mert azért a héten is eláztunk párszor.

1 megjegyzés: