Negyedik

Lefolyt a negyedik blokk kemónk. Bori jól van, minden rendben. Szépen eszeget, jó a kedve. Olyan jó, hogy a kezelés mellé kapott gyógyszereknek köszönhetően, nem hány, nem sebes a szája, nem gombás a popsija, sőt még azt sem kell megvárni a kontrollal, mire már lázas és egész éjjel otthon sír, mert rosszul van. Még mondja vki., hogy ugyanazt az ellátást kapja itt, mint otthon..Ott már régen csont és bőr lenne, én meg idegroncs. Nem is beszélve ezekről a tündéri aranyos nővérekről, olyan kedvesek, mindig mosolyognak, már attól felvidul az ember ha bejönnek. És még kopogni is tudnak! Sőt a nevemet is, nem csak anyuka..
 Holnap délben mehetünk haza, mert a cisplatin után 40 óra infúziós átmosás van. Ákos is minden nap bejött anyuval, aki közben meg is gyógyult. Sikeres volt az izoláció, mert senki sem lett beteg. Játszunk egész nap, a gyerekek jól bírják (mi egy kicsit kevésbé). Ákival kijárunk játszózni, már megynyitottak a karácsonyi vásáros bódék a parkban, lehet bámészkodni, aztán este nagyival haza.
 Holnap húzós napunk lesz, reggel kocsival szerelőhöz megyek, talán még nem fagy be éjszaka a hűtővíz,aztán papírokat beszerezni, megpróbálunk mostmár vmi. anyagi támogatást is szerezni, itteni életünkhöz.
A mostani kezeléssel a terápia feléhez érünk, fognak csinálni MRI-t, ultrahangot, meg vizelet vizsgálatot, nagyon izgulok, bár nem is tudom milyen reális eredményben reménykedjek..